ezt kb. kétéve mondta egy kerti partin egy ismeretlen és immár sokadszorra állapítom meg, mennyire igaza van... ráadásul most szabadságra sem megyek, pedig évek óta szeretnék két hétre elmenni, de nem megy:( pocsék kedvem van, jó tudom, sok embernek csak álom a nyaralás, ráadaásul azoknak akiknek jóval több teher nyomja a vállát, és én milyen marha szerencsés vagyok stb., de most rohadtul elhúznék...és P. családnak is persze most kell két hétre nyaralni mennie...grrr
akkor válunk felnőtté, amikor átgondoljuk, hogy mibe kerül a nyaralás, mibe az ablakcsere önerő és az utóbbi mellett döntünk. Most kijelenthetném, hogy suttyomban felnőttem és megdöbbenhetnénk, de szerencsére eszembe jutott, hogy ez nem is választás volt. meg kell csináltatni az ablakokat és kész. és igen, még örülni is fogok neki, és büszke leszek magamra:) ez a terv, addig pedig próbálok nem folyamatosan a tenger illatára gondolni...
és hogy annyira ne sajnáljuk polpettinácskát, elárulom, hogy lesz itt még ősszel Olaszország:)
a nyárból hátralévő hétvégéket pedig meg jól ki kell használni:) lehetőleg minél több P. együttléttel
na, nincs is már rossz kedvem, minden rendben:) az írásterápia ismét bevált
