polpettina és a paradicsomszósz

vagyunk.útleírás, karácsony majd később, három napos fejfájásom most ért véget.és valamiért bízom benne, hogy 2011 a mi évünk lesz:)

a szórakozós program elmaradt, helyette itthon toltam a fokhagymás spaghettit a kis képemre, és bosszankodom, hogy nem tudok normális befejezést írni, de hát muszáj leszegyébként a munka hőse vagyok (és még élveztem is), pilatesen már nagyon fáradt voltam, rám férne a pihenés…

és ha a péntekig bezáródó programomra gondolok, ááá, nem túl pihentető, de a szakvizsga és a munka adott a szórakozásról meg nem akarok lemondani (a világért sem:) 

van az a remegős, vibrálós és mégis csodás nyugtalanság, amikor minden másodperc minden villanásában érzed, hogy nagyon érzel, és nagyon élsz, és történhet bármi az nagyon fontos, tudod ilyenkor úgy érzed, nem tudsz betelni az élettel, semmi sem elég, és minden fontos és…

nyammm, répatorta isteni cukormázzal, marcipánrépácskával a tetején, ahogy dukál, nagyon jó kis délutánom volt, Fehérvár ilyenkor imádlak!:) Péntek délután téged is:)szakdoga téged annyira nem:) tessék menni írkálniés végre adventi hangulatba keveredtem:) Hurrá!!!!

mentette meg a napomat.Miután fél órát gyalogoltam a jeges havas utakon, testi épségemet kockáztatva az IH-ig, kiderült, hogy előbb kezdődött és már nem mehetek be, pedig ott voltam 7 perccel előtte. Csalódottságomban majdnem elsírtam magam, aztán bementem a dmbe, hogy vegyek…